Az akvarellfestésről dióhéjban
Az akvarellfesték egy vízben oldódó festőanyag, amely ásványi festékből és vízbázisú ragasztóanyag keverékéből áll. Az akvarellfestés népszerűsége elsősorban az elkészült képek légies, könnyed hatásában rejlik. A technika további vonzereje, hogy az eszközök könnyedén tisztíthatók, nincs szükség az olajfestésben használatos vegyszerek alkalmazására, így jól használható terepen történő vázlatok készítéséhez is. A vízzel oldható festékek története messzire nyúlik vissza. Már a jégkorszak embere is használt vízzel elkevert földet, kormot, növényi nedveket a falfestményeken. Az ókori Egyiptomban szintén vízben oldódó, enyves festékkel díszítették a szarkofágokat. Európában a vízfestés első nagy mestere a német származású Albrecht Dürer (1471-1528) volt, aki tájképeket, városképeket, valamint állat- és növénytanulmányokat festett akvarellel. A mai értelemben vett akvarellfestészet Angliában alakult ki a 19. században. E kor kiemelkedő akvarellfestője Mallord William Turner (1775-1851), aki nagy hatással volt kortársaira is, akikkel együtt az angol akvarellfestészetet magas szintre emelték. A 20. század utolsó évtizedeiben a magyar akvarell a művészi kísérletezés színterévé vált. Megindult az új anyagok, eszközök felhasználása és a műfaji határok átlépése. Miközben egyre kevesebb lett a "tiszta" akvarell, a vegyes eljárások alkalmazása a műfajon belüli kifejezési lehetőségek gazdagodását is jelentette.
Az akvarellfestés eszközei
A festéshez szükségünk van akvarellpapírra, amelyből többféle van kereskedelmi forgalomban. Vásárolhatunk ívben, tekercsben és tömbben árusított papírokat. A papír gyártási eljárását és felületét tekintve használhatunk melegen sajtolt, hidegen sajtolt és érdes felületű akvarellpapírt. A legsimább változat a melegen sajtolt, míg a legdurvább az érdes papír. A hidegen sajtolt papír a kettő között helyezkedik el, félig érdes textúrával rendelkezik. A papírt úgy kell megválasztanunk, hogy illeszkedjen elképzeléseinkhez. A sima papír kiválóan alkalmas a részletes festésmódhoz, az intenzív színekhez. Ezzel szemben a durva papíron a színek tompábban, azonban szikrázóak, hiszen a festék belekerül a papír felületén elhelyezkedő mélyedésekbe, miközben a szemcsék fehérek maradnak.

A papír tömegét 1 m2 papír tömege alapján adják meg. A boltokban általában 150 grammtól 640 grammig kaphatók az akvarellpapírok. A 300 gramm alatti papírokat mindenképpen ki kell feszítenünk a festés megkezdése előtt egy rajztáblára, falapra, vagy festésre szolgáló asztalunkra, ugyanis ha ezt nem tesszük meg, a papír csúnyán megnyúlik, hullámosodik, elveszti eredeti formáját. Ezek a papírok kevésbé bírják a vizet, és ezért csak korlátozottan alkalmasak a sok vizet igénylő akvarelltechnikákhoz. A 300 grammos, vagy annál nehezebb papírok előnye, hogy ezeket már nem muszáj kifeszítenünk használat előtt, hiszen nem hullámosodnak, azonban általában drágábbak a kisebb súlyú papíroknál. Általában a legnépszerűbbek a 300 grammos, közepesen durva, hidegen sajtolt papírok, amely minden célra és akvarelltechnikára alkalmasak.

Akvarellfestéshez használhatunk puha, jó minőségű szőrecsetet, de szintetikus ecsetet is. A legjobbak a nyestszőrből készült ecsetek. A valódi szőrecset előnye, hogy a vége "pontban" végződik, jól tartja a vizet és a festéket valamint formatartó, szőre könnyen összeáll. A szintetikus ecsetek ellenben kevésbé jól tartják meg magukban a festéket, azonban olcsóbbak a szőrecsetektől. Az ecsetek szőrét munkánk végeztével mindig tisztítsuk meg szappanos vízzel a festékmaradványoktól, majd ujjunkkal simítsuk vissza a szőröket eredeti formájukra és állítva, szőrükkel felfelé egy befőttesüvegben tároljuk. Ezáltal ecseteink élettartamát megnöveljük. Általában nincs szükség túl sok ecsetre az akvarellfestéshez, de fontos, hogy az a néhány darab, amit rendszeresen használunk, jó minőségű legyen. Az ecsetek méretével kapcsolatosan nincsenek általános szabályok, festés közben dől el, hogy mekkora ecsetekkel tudunk a legkönnyebben dolgozni. Kezdésnek azonban érdemes lehet beszerezni 2-es, 4-es, 6-os és 8-as kerek ecsetet, valamint egy nagyobb oszlatóecsetet, amivel a nagy felületeken tudunk dolgozni. Később persze bővíthetjük ecsetkészletünket igényeink szerint.

gia
8-as, 5-ös és 4-es kerek akvarell nyest ecsetek és
1 colos mókusszőr oszlatóecset


Az akvarellfesték csak pigmentet és kötőanyagot tartalmaz, átlátszó, nem fed teljesen. A művészboltokban tubusos és szilkés kiszerelésben kapható. A tubusos festék jól használható szabadtéri munkánál, hiszen könnyen kezelhető és szállítható, azonban a szilkés változat mellett a műteremben is helye van. Kétféle minőségben - művészfesték és stúdió (tanulófesték)- forgalmazzák. A különbség a pigment tartalomban és fényállóságban van. A művészkategóriában szereplő festékek finomra őrölt pigmenteket tartalmaznak, színeik intenzívek és ragyogóak. A stúdió kategóriában több a kötőanyag, ezáltal minősége gyengébb, a színek fakóbbak, azonban ezek a festékek olcsóbbak a művészfestékeknél.

A színek áttetszősége

gia
Ultramarinkék akvarellfesték különböző
hígításban közepesen durva akvarellpapíron

A víz mennyiségének növelésével a festék is egyre hígabb, áttetszőbb hatást kelt.


gia
Ultramarinkék akvarellfesték viselkedése közepesen durva,
száraz felületen, nedves felületen és átitatott felületen.


gia
Kadmiumsárga és ultramarinkék akvarellkréta
vizes ecsettel elmosva




gia
Ultramarinkék és mély buzérvörös akvarellceruza
vizes ecsettel elmosva









www.gia.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!